- Hírek
- Rólunk
- Stratégiánk
- Pályázatok
- Működési költségek
- Rendezvénynaptár
- Eseménynaptár
- Képregény
- Elérhetőségek
- GYIK
- Hasznos linkek
- DOKUMENTUMTÁR
- Fejlesztési tervek
- HVS felülvizsgálat
- Nyerteseknek
- Helyi Bíráló Bizottság
- Arculat
- Nyertesek listája
- LEADER2013 GYIK
- Klímavédelem
- Auto Máté Kft.
- Galéria
- Fórum
Rólunk
A térség általános jellemzői
Zala Zöld Szíve HACS
A közösség a letenyei, részben a lenti és kis mértékben a zalaegerszegi kistérséget fedi le. A települések jellemzően aprófalvak, száz és ezerkétszáz lélekszámú községek, a négyezres Letenye és a nyolcezres Lenti a terület kistérségi központjai. A települések a szlovén és a horvát határ vonalán találhatók, a határ mentiség hosszú évekre elszigetelte a térséget, és visszavetette a fejlődést. A mezőgazdaságon kívül, csak az olajipar, az erdőgazdálkodás, faipar jelentette az ipari ágazat jelenlétét a térségben. A rendszerváltással a mezőgazdaság, mint a térség egyik legfontosabb foglalkoztatási ágazata leépült és átalakult, szinte teljesen megszűnt az olajipar. Csupán a faipari ágazatokban volt tapasztalható fejlődés. A kilencvenes évek végére a térség a leszakadó területekhez tartozott már. A munkahelyek leépülése, a munkanélküliség jelentős szintre emelkedése és állandósulása, a fiatalok és a képzett munkaerő elvándorlása, a települések elöregedése és fogyása szinte általánossá vált. A térségi központok is a negatív tendenciákat erősítették. A térségbe az utóbbi 8 évben nem települt jelentősebb foglalkoztató. A települések nagy része leromlott állapotú, a településképet rontják az elhagyott házak, gondozatlan porták és területek. Az itt élő emberek a térségen belül nehezen találnak megélhetési lehetőséget. A bérszínvonal rendkívül alacsony, szinte a szociális segélyezéssel van egy szinten , ami demoralizáló hatással van a munkavállalásra . A terület népességmegtartó képessége kicsi, jellemző a forrás és tőkehiány, amely probléma az önkormányzatok , a vállalkozások és a civilszervezetek esetében is. Gond a vállalkozási tapasztalatok és hajlandóság hiánya, vállalkozások jelentős száma kényszervállalkozás, melyeknek hatékonysága és eredményessége alacsony. Ellentmondásos a kép, kétarcúság jellemző a térségre. Rendkívül jó természeti földrajzi adottságokkal rendelkezik, amelyek elemei jelenleg kihasználatlanok. Kedvezőek az adottságok a falusi- és természet túrizmus fejlesztésére, a mezőgazdaság területén a szőlő és gyümölcstermesztésre, az erdészet és faipar különféle ágazatainak fejlesztésére , a gépipari ágazat egyes elemeinek megerősítésére, a helyi feldolgozó ipar bővítésére faiparban , helyi termékek vonatkozásában , a termékpályák kialakításában és feltételrendszereinek felállításában. Kiemelkedő lehetőség a fejlesztések terén a térség multikulturális arculata.
A közösség területe három néprajzi tájegységhez tartozik, északon a Göcsej, Lenti és környezete a Hetés és a déli részek pedig a Muraköz tájegységhez tartoznak. Rendkívül gazdag kulturális értékekkel és élő néprajzi és kézműves hagyományokkal. Tovább színesíti még a palettát hogy közvetlenül a Mura mentén él és a közösséghez tartozik az ország legnagyobb horvát nemzetiségű népessége.
Unikuma a területnek, hogy élő es szerves kapcsolatunk van a szomszédos szlovén és horvát településekkel, intézményekkel , vállalkozásokkal és civil szervezetekkel , amely a térség szempontjából meghatározó fejlesztési lehetőséget tartogat.
(Térkép nagyításhoz katt ide: térkép )
A táj természeti értékekben rendkívül gazdag. NATURA 2000 területek jelen vannak a térségben. Ezek elsősorban a Mura és a Kerka völgyét, a Vétyemi-ősbükköst, illetve az Oltárci-bükköst érintik. Az országos ökológiai hálózathoz a megye mintegy 36%-a tartozik, így az érinti térségünket is. Szinte valamennyi településen találkozhatunk ilyen besorolású területekkel
Dél-Zala e része növényföldrajzi besorolás szerint a Saladiense és a Petovicum flórajáráshoz köthető, de bizonyos alpi és balkáni hatásokat is mutat. Itt nagy kiterjedésű bükkösöket találhatunk, de mellettük gyertyános-tölgyesek, éger-ligeterdők, a Mura mentén ártéri galériaerdők is fellelhetők. A táj erdősültsége messze az országos átlag felett van. Számos védett növények termőhelye e táj: pld. tavaszi tőzike, kakasmandikó, gímpáfrány, tarka kosbor , erdei ciklámen, szártalan kankalin, kockás kotuliliom. Hasonló a helyzet az állatvilág gazdagsága tekintetében is. A térség a Praeillyricum faunajáráshoz tartozik. Nemzetközi és hazai hírét nagyvadállományának köszönheti. Különösen gímszarvas, vaddisznó és őz állománya jelentős. A táj madár- és rovarvilága kimondottan gazdag, s számos védett hüllő és kétéltű is fellelhető itt.
A Mura és a Kerka mellett máig fennmaradtak a természetes vizes élőhelyek. 2007-ben alakult meg a Muramenti Tájvédelmi Körzet, 1999-ben pedig létre jött l a Kerkamente Natúrpark. Kisebb védett területek találhatók még a térségben: ilyen a lentiszombathelyi és novai tölgyes, a szentpéterföldei fenyves, a budafapusztai arborétum, a letenyei kastélypark, a lasztonyai gímpáfrányos.
Kistájak a térségen belül: Letenyei-dombság, mely a Zalai-dombság átlagosan legnagyobb relieffel bíró területe; Közép-Zalai-dombság (Göcsej); a síksági jellegű Kerka-vidék (Hetés) és a Mura balparti sík a Principális-völgy déli részével; továbbá az É-D-i dombhátakból álló Zalaapáti hát. Kis területen belül rendkívül változatos domborzattal, táji elemekkel rendelkezik Dél-Zala e része.
A dombvidéki tájakon a talajerózió komoly problémát jelent. Itt a legelterjedtebb talajtípus a savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld.. A kisebb-nagyobb völgyek és medencék jellegzetes talajai a réti és láptalajok, lejtőhordaléktalajok, illetve a nyers öntéstalajok.
A talajviszonyok miatt a térség területének nagyobbik részén a földművelés feltételei kedvezőtlenek.
A tájhasználat átalakult. Ma a mezőgazdaságban a monokultúrás kukoricatermesztés dominál, mellette a gabona és a repce van még jelen komoly súllyal. A nagyállattartás szinte teljes egészében eltűnt. Az iparnak és a szolgáltatásnak nemzetgazdasági szinten számottevő központjai nem alakultak ki, így a szennyezőanyag kibocsátás is meglehetősen alacsony. A levegő minőség jó, a vizek minősége sokat javult (Mura), de a szennyvízelvezetés azért még komoly probléma. Környezeti kockázatot elsősorban a szénhidrogén-bányászat térségi jelenléte jelent. A helyi természeti erőforrásokra a szénhidrogén ipar és a faipar települt. A megújuló energiák hasznosítása gyermekcipőben jár.
A táj természeti értékekben rendkívül gazdag. NATURA 2000 területek jelen vannak a térségben. Ezek elsősorban a Mura és a Kerka völgyét, a Vétyemi-ősbükköst, illetve az Oltárci-bükköst érintik. Az országos ökológiai hálózathoz a megye mintegy 36%-a tartozik, így az érinti térségünket is. Szinte valamennyi településen találkozhatunk ilyen besorolású területekkel
Dél-Zala e része növényföldrajzi besorolás szerint a Saladiense és a Petovicum flórajáráshoz köthető, de bizonyos alpi és balkáni hatásokat is mutat. Itt nagy kiterjedésű bükkösöket találhatunk, de mellettük gyertyános-tölgyesek, éger-ligeterdők, a Mura mentén ártéri galériaerdők is fellelhetők. A táj erdősültsége messze az országos átlag felett van. Számos védett növények termőhelye e táj: pld. tavaszi tőzike, kakasmandikó, gímpáfrány, tarka kosbor , erdei ciklámen, szártalan kankalin, kockás kotuliliom. Hasonló a helyzet az állatvilág gazdagsága tekintetében is. A térség a Praeillyricum faunajáráshoz tartozik. Nemzetközi és hazai hírét nagyvadállományának köszönheti. Különösen gímszarvas, vaddisznó és őz állománya jelentős. A táj madár- és rovarvilága kimondottan gazdag, s számos védett hüllő és kétéltű is fellelhető itt.
A Mura és a Kerka mellett máig fennmaradtak a természetes vizes élőhelyek. 2007-ben alakult meg a Muramenti Tájvédelmi Körzet, 1999-ben pedig létre jött l a Kerkamente Natúrpark. Kisebb védett területek találhatók még a térségben: ilyen a lentiszombathelyi és novai tölgyes, a szentpéterföldei fenyves, a budafapusztai arborétum, a letenyei kastélypark, a lasztonyai gímpáfrányos.
Kistájak a térségen belül: Letenyei-dombság, mely a Zalai-dombság átlagosan legnagyobb relieffel bíró területe; Közép-Zalai-dombság (Göcsej); a síksági jellegű Kerka-vidék (Hetés) és a Mura balparti sík a Principális-völgy déli részével; továbbá az É-D-i dombhátakból álló Zalaapáti hát. Kis területen belül rendkívül változatos domborzattal, táji elemekkel rendelkezik Dél-Zala e része.
A dombvidéki tájakon a talajerózió komoly problémát jelent. Itt a legelterjedtebb talajtípus a savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld.. A kisebb-nagyobb völgyek és medencék jellegzetes talajai a réti és láptalajok, lejtőhordaléktalajok, illetve a nyers öntéstalajok.
A talajviszonyok miatt a térség területének nagyobbik részén a földművelés feltételei kedvezőtlenek.
A tájhasználat átalakult. Ma a mezőgazdaságban a monokultúrás kukoricatermesztés dominál, mellette a gabona és a repce van még jelen komoly súllyal. A nagyállattartás szinte teljes egészében eltűnt. Az iparnak és a szolgáltatásnak nemzetgazdasági szinten számottevő központjai nem alakultak ki, így a szennyezőanyag kibocsátás is meglehetősen alacsony. A levegő minőség jó, a vizek minősége sokat javult (Mura), de a szennyvízelvezetés azért még komoly probléma. Környezeti kockázatot elsősorban a szénhidrogén-bányászat térségi jelenléte jelent. A helyi természeti erőforrásokra a szénhidrogén ipar és a faipar települt. A megújuló energiák hasznosítása gyermekcipőben jár.
A Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület területén belül kialakított mikrotérségek
.jpg)
A térkép megtekintéséhez kérjük kattintson ide: térkép
A térkép megtekintéséhez kérjük kattintson ide: térkép
MI IS AZ A LEADER? Melyek a LEADER Európai Uniós alapelvei?
A LEADER-ről röviden
A LEADER egy olyan sikeres EU program, mely hatékony választ tud adni a vidéket szétfeszítő problémákra. Egy olyan lehetőség, melynek középpontjában a helyi közösség áll. Lényegét, a „LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében” c. tanulmány - melyet a CEEWEB 2005-ben készített - nagyon jól, tömören bemutatja.
„(…) Mi is a LEADER? A LEADER egy francia mozaikszó: Liasion Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale, melynek jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Az ún. közösségi kezdeményezések célja az, hogy új elképzeléseket és módszereket kísérletezzen ki olyan kulcsfontosságú témákban, melyek a legtöbb EU tagállamot érintik. A közösségi kezdeményezések eredményei pedig gazdagíthatják a szakpolitikákat, beépülve hatékonyabbá tehetik az addigi intézkedéseket. Az 1991-ben indult program eredeti célja az EU-15-ben az volt, hogy megálljt parancsoljon az egyre jobban elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának. Azóta több mint 1200 európai kistérségben valósultak meg alulról jövő, vidékfejlesztési projektek a LEADER segítségével. Röviden összefoglalva a LEADER program a helyi szinten működő aktív társulások, együttműködések által kialakított és végrehajtott integrált terveket támogatja. A program célja, hogy segítse és támogassa a helyieket abban, hogy a környezetükben rejlő lehetőségeket felfedezzék, és azokat fenntartható módon kihasználják. A program keretein belül integrált, magas színvonalú, eredeti vidékfejlesztési stratégiák születnek.
A program újszerűsége abban áll, hogy a térség fejlesztési stratégiáját az önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM), a helyiek aktív bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján a döntéshozó egy keret-összeget határoz meg a munkacsoport számára, melyet helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében.
Mi a LEADER lényege?
A legfontosabb kulcsszó, hogy alulról jövő (buttom-up) kezdeményezéseket támogat a program. Ennek az az előnye, hogy a projektek a helyi lakosok tudásán és helyismeretén alapulnak, ebből következően az ő igényeiknek és a táj adottságainak megfelelő ötletek valósulhatnak meg. A másik fontos kulcsszó az összefogás. A LEADER a kistérségben élő emberek kreativitására, leleményességére, ötletességére alapoz, és ösztönzi a helyi civil szervezetek, intézmények valamint vállalkozások összefogását és együttes munkájukat a térség fejlesztése érdekében. A továbbiakban a LEADER hét alappillérét ismertetjük, melyek a LEADER-filozófia alapját és a módszer sikerének titkát is jelentik:
A LEADER hét alappillére
1. Terület-alapú megközelítés
2. Háromoldalú partnerség
3. Az alulról építkező megközelítés
4. Integrált, ágazatközi megközelítés
5. Innováció
6. Hálózatépítés és együttműködés
7. Helyi irányítási és finanszírozási rendszerek
2. Háromoldalú partnerség
3. Az alulról építkező megközelítés
4. Integrált, ágazatközi megközelítés
5. Innováció
6. Hálózatépítés és együttműködés
7. Helyi irányítási és finanszírozási rendszerek
1. A terület-alapú megközelítés A LEADER-térség olyan terület, amelynek lakói a „helyi identitást” - otthon-érzetet - közösen élik meg, szívükön viselik településük sorsát, érzelmileg kötődnek a tájhoz és azzal összhangban igyekeznek a fejlesztéseket megvalósítani. Ahhoz, hogy a fejlesztés hosszú távon élet-képes legyen (megfelelő emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások álljanak rendelkezésre), a területnek összefüggőnek és megfelelő méretűnek kell lennie. A területalapú megközelítés révén azok az emberek dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez az érzés biztosítja a motivációt, mely lendületben tartja a projekteket.
2. Az alulról építkező megközelítés A helyiek részt vesznek a döntéshozatalban a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén. A helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba. Az alulról építkező tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erőforrások felhasználásának fokozott hatékonysága.
3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek A jól összeállított, helyi vidékfejlesztési munkacsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselőinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának. A finanszírozásban a helyi bankok és hitelintézmények is részt vesznek. Az irányítási és finanszírozási módszerek lényege, hogy kiegyenlítsék a megszilárdult hatalmi pozíciókat, és erősítsék a kiegyensúlyozott hatalomelosztást.
4. Háromoldalú partnerség szinergia, együttműködés, partnerség Non-profit szektor A fejlesztésben megvalósuló partnerség azt jelenti, hogy a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom között önkéntes, kölcsönösen gyümölcsöző, innovatív kapcsolatok vannak, és ezek révén együtt dolgoznak a közös társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében. Köz-szféra Magán szektor
5. A tevékenységek újító jellege Az újító jellegre, az új tevékenységekre azért van szükség, mert a vidéki emberek ma már nem tudnak pusztán a mezőgazdaságból megélni, ezért létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új vagy legalább kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak. Fontos, hogy az innovatív tevékenység helyi erőforrásokon alapuljon, eredeti ötlet legyen és illeszkedjék a térség jellegéhez. Az újításra azért is van szükség, mert vidéken is adódhatnak olyan problémás élethelyzetek, amelyeket a városokra, agglomerációkra kidolgozott eljárásokkal nem lehet kezelni, megoldani.
6. A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált, ágazatközi megközelítés A LEADER ágazatközi megközelítése a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. Ahhoz, hogy sikeresen összekapcsoljuk a különböző ágazatokat, legalább két feltételnek kell teljesülnie, az erős szándékon, elhatározáson túl: – helyi szinten: az integrált megközelítést értő irányítás – nemzeti szinten: a különböző ágazatok közötti horizontális, szakmapolitikai egybehangolás
7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés A LEADER csoportok közötti hálózatépítés célja, hogy a helyben szerzett tapasztalatokat és ered-eredményeket terjessze, így segítve a többi vidékfejlesztési munkacsoportot. A jól működő hálózatok révén a csoportok ötleteket meríthetnek egymás programjaiból, és a munkamódszereket illetően is jelentős segítséget kaphatnak egymástól. A nemzeti hálózatok listáját a kiadvány végén találják. A LEADER csoportok nemcsak egymással, de más hálózatokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is együttműködhetnek. A LEADER sikertörténetében nagy szerepet játszanak ezek a többoldalú együttműködési kapcsolatok.
Röviden összefoglalva a LEADER program igen hatékony a vidékfejlesztésben, mert:
• térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégián alapul,
• igyekszik a helyi gazdasági potenciál egészét hasznosítani,
• felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket,
• aktivizálja a helyi lakosságot és bevonja a közösséget a fejlesztési folyamatokba,
• élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki a vidéki térségek között - tapasztalatcsere céljából,
• támogatja az innovációt, • megteremti és erősíti a helyi partnerséget.”
Forrás: „LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében” c. tanulmány, szerzők: Krolopp András Marticsek József Petri Márta Szuda Zoltán Francia Rita / CEEWEB 2005.
http://www.kornygazd.bme.hu/kutatas/LEADER.pdf
2. Az alulról építkező megközelítés A helyiek részt vesznek a döntéshozatalban a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén. A helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba. Az alulról építkező tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erőforrások felhasználásának fokozott hatékonysága.
3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek A jól összeállított, helyi vidékfejlesztési munkacsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselőinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának. A finanszírozásban a helyi bankok és hitelintézmények is részt vesznek. Az irányítási és finanszírozási módszerek lényege, hogy kiegyenlítsék a megszilárdult hatalmi pozíciókat, és erősítsék a kiegyensúlyozott hatalomelosztást.
4. Háromoldalú partnerség szinergia, együttműködés, partnerség Non-profit szektor A fejlesztésben megvalósuló partnerség azt jelenti, hogy a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom között önkéntes, kölcsönösen gyümölcsöző, innovatív kapcsolatok vannak, és ezek révén együtt dolgoznak a közös társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében. Köz-szféra Magán szektor
5. A tevékenységek újító jellege Az újító jellegre, az új tevékenységekre azért van szükség, mert a vidéki emberek ma már nem tudnak pusztán a mezőgazdaságból megélni, ezért létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új vagy legalább kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak. Fontos, hogy az innovatív tevékenység helyi erőforrásokon alapuljon, eredeti ötlet legyen és illeszkedjék a térség jellegéhez. Az újításra azért is van szükség, mert vidéken is adódhatnak olyan problémás élethelyzetek, amelyeket a városokra, agglomerációkra kidolgozott eljárásokkal nem lehet kezelni, megoldani.
6. A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált, ágazatközi megközelítés A LEADER ágazatközi megközelítése a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. Ahhoz, hogy sikeresen összekapcsoljuk a különböző ágazatokat, legalább két feltételnek kell teljesülnie, az erős szándékon, elhatározáson túl: – helyi szinten: az integrált megközelítést értő irányítás – nemzeti szinten: a különböző ágazatok közötti horizontális, szakmapolitikai egybehangolás
7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés A LEADER csoportok közötti hálózatépítés célja, hogy a helyben szerzett tapasztalatokat és ered-eredményeket terjessze, így segítve a többi vidékfejlesztési munkacsoportot. A jól működő hálózatok révén a csoportok ötleteket meríthetnek egymás programjaiból, és a munkamódszereket illetően is jelentős segítséget kaphatnak egymástól. A nemzeti hálózatok listáját a kiadvány végén találják. A LEADER csoportok nemcsak egymással, de más hálózatokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is együttműködhetnek. A LEADER sikertörténetében nagy szerepet játszanak ezek a többoldalú együttműködési kapcsolatok.
Röviden összefoglalva a LEADER program igen hatékony a vidékfejlesztésben, mert:
• térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégián alapul,
• igyekszik a helyi gazdasági potenciál egészét hasznosítani,
• felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket,
• aktivizálja a helyi lakosságot és bevonja a közösséget a fejlesztési folyamatokba,
• élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki a vidéki térségek között - tapasztalatcsere céljából,
• támogatja az innovációt, • megteremti és erősíti a helyi partnerséget.”
Forrás: „LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében” c. tanulmány, szerzők: Krolopp András Marticsek József Petri Márta Szuda Zoltán Francia Rita / CEEWEB 2005.
http://www.kornygazd.bme.hu/kutatas/LEADER.pdf